Alapismeretek:

Felhők:

A felhők feláramlás miatt keletkező, kondenzáció során létrejövő égi formák. Sokszínűségük varázslatos, de mik is a típusaik? Itt a 10 főfajtát olvasshatja el, de a felhőatlasz bővebb.(https://minden-ami-kell08.webnode.hu/felhoatlasz/ )

Magas szintű felhők: Magasság: 6 km- 14 km

       Típusok: 

Középszintű felhők: Magasság 2-6km

   Típusok:

 Altocumulus(Ac): A párnafelhő nagyrészt túlhűlt vízből áll, csak hideg időben alakulnak ki benne jégkristályok. Az 5-600 m-nél magasabb dombok olyan mértékő légköri hullámzást váltanak ki, hogy altocumulus lenticularis azaz lencsefelhő képződik. Zivatarok előjele lehet a reggel, délelőtt feltűnő altocumulus castellanus azaz a tornyos párnafelhő. Feltűnése után 24 órán belül nagy esélye van zivatar kialakulásának. Csapadéka nincs.

     Altostratus(As): Magyar nevén lepelfelhő. Tartalmaz vízcseppeket, jégkristályokat, hókristályokat, színe szürkés, a Napot ki is takarhatja, jelentéktelen csapadékot is adhat.

Alacsonyszintű felhők: Magasság: 2 km alatt

Típusok:

Stratus(St): Magyar nevén rétegfelhő. Alapja néha csak 50 m-en található, teteje is 1000 m körül van. Tartalmaz vízcseppeket, hideg időben hópelyheket tartalmaz. Alapja szürke, néha sima, máskor viszont hullámok tarkítják. Előfordul, hogy eléri a felszínt, ilyenkor ködrőll beszélünk. Szitálás, szemcsés hó hullhat belőle. Gyakran a felemelkedő köd hozza létre, télen gyakori, akár hetekig is képes kozzerválni a medencében megülő hideget.

    Cumulus(Cu): Magyar neve gomolyfelhő. Alapja viszonylag sötét, vízszintes, míg teteje ragyogóan fehér, hegyre hasonló. A feláramlás hozza létre, a nyári félévben gyakoribb, de télen is kialakul. Csapadékot csak akkor adhat ha eléri a tornyos gomolyfelhő(cumulus congestus) fázist, ilyenkor zápor, hózápor, esetleg jégeső hullhat belőle. Túlnyomórész vízcseppeket tartalmaz, csak továbbfejlődve (közepesen és erősen fejlett gomoly) alakulnak ki benne jégszemek. Elegendő feláramlás esetén zivatarfelhő válik belőle.

      Stratocumulus(Sc): Réteges gomolyfelhő, gyakori. Csapadékot ritkán ad, tartalmaz vízcseppecskéket és jégkristályokat. Gyakran több réteg is kialakul, afelhőelemek alakja erősen változó.

Több szintet átfogó felhők: (nagy vertikális kiterjedés)

    Nimbostratus(Ns): Magyar neve esőrétegfelhő. Több km vastagságú réteg, a napot minnden esetben kitakatja. Csapadékarendszerint eléri a talajt, tartós, kiterjedt esőzést, télen havazást hoz. A csapadék intenzitása változó, de állt. 2-3 mm/h, deelérheti a 10 mm/h- is. Melegfrontok, okklúziós frontok, ciklonok elengedhetetlen felhőzete, de hidegfrontokhoz is kapcsolódhat. Csapadéka lehet: eső, hó, havas eső, ónos eső, fagyott eső. Alapja 2 km alatt található. Alatta gyakran látni szürke, tépett foszlányokat, melyeket a szél gyorsan sodor tova, először külön állnak a nimbostratustól, de később beleolvadnak az esőrétegfelhőbe.

    Cumulunimbus(Cb): Magyar neve zivatarfelhő. Az erős feláramlás hozza létre gomolyfelhőkből. Teteje 8-12 km magasan van, alapja állt. 2 km alatt van, de a hevesebb zivatarok felhője 14-15 km-ig is felnyúlhat.. Tetejében sok a túlhűlt víz. Tornya elérve a troposzférát, vagy egy stabil légréteget üllőszerűen szétterül. (cb incus). Csapadéka záporos, rendkívül intenzív, hullhat belőle eső, hó és jégeső. Csak akkor nevezhető zivatarnak ha dörgés és villámlás kíséri. Nimbostratusban is előfordulhatnak ún. beágyazott zivatarok, melyeket erősebbé váló csapadék és néhány villámlás kísér. Kísérőjelenségei: tuba, szélroham, tornádó, falfelhő. Elég erős szélnyírás esetén szupercella alakul ki.

Hulló csapadékok, csapadékfajták:

Mi a csapadék: A  hulló csapadék földet elérő folyékony vagy szilárd víz, amely feláramló levegő által keltett felhőkből hullik, a nem hulló csapadék ködből, vagy a levegőből csapódik ki.

Hulló csapadékfajták:

Szitálás: Rétegfelhőből hulló permetszerű csapadék, a cseppek 0.5 mm alattiak. Csak a rétegfelhő képes biztosítani az egyenletes hullást.

Gyenge eső: 0.5 mm körüli cseppek ritka, gyenge, lassú hullása a szitálással ellentétben többféle felhőből, pl. nimbostratus, altostratus, cumulunimbus stb.

Eső: 0.5 mm-nél nagyobb cseppek mérsékelten gyors hullása. Jellemzően nimbostratusból hullik, de más felhőből is eshet.

Havas eső: Esőcseppek, hópelyhek, hókristályok és olvadó hópelyhek hullása.

Hószállingózás: Hópelyhek lassú kavargása a gyenge esőre jellemző tulajdonságokkal, bármilyen csapadékot adó felhőből hullhat.

Havazás: Tisztán hópelyhekből álló csapadék mérsékelt hullása. 

Intenzív havazás: Látótávolságot minimalizáló nagypelyhes havazás, 12 óra alatt 10 cmfeletti hótakaró alakulhat ki.(ritkán óránként akár 15-20 cm is hullhat)        

Ónos eső: A magasban az enyhe levegő hatására folyékony csapadék(eső) kezd el esni, de a talaj közeli hidegebb(0°C alatti) levegő hatására túlhűl, és a talajnak, tereptárgyaknak ütközve megfagy, jégpáncélt képez, de akár a tartós hideg utáni esőt megfagyasztó hideg talaj is okozhat lefagyást, ez is ónos esőnek minősül. Bármely csapadékot adó felhőből hullhat.

Fagyott eső: A fagyott eső kialakulása is hasonló, mint az ónos esőé, de itt a magasabb, melegebb légrétegekből hulló folyékony csapadék az alatta lévő fagyos légrétegbe érve neh hűl túl, hanem megfagy. Melegfrontoknál gyakori télen. Leginkább nimbostratusból hullhat.

Zápor:Nagy vízcseppek(jóval 0,5 mm feletti) rövid ideig tartó nagyon intenzív hullása erősségbeli ingadozásokkal. Záporeső idején a látótávolság 100 m alá csokkenhet. Kizárólag gomolyfelhőből és zivatarfelhőből hullik. Időnként jégeső kíséri.

Hózápor: Gomolyfelhőből hulló szilárd csapadék-

Jégeső: Erős feláramlással keletkező, zivatarfelhőből, ritkán tornyos gomolyfelhőből hulló szilárd csapadék. A jégszemeket a feláramlás addig dobálja a felhőben, amíg nem túl nehezek, ekkor lepottyannak. Méretük a feketeborsétól akár focilabda nagyságú is lehet, jelentős károkat okoz!

Nem hulló csapadékfajták:

Légelektromos jelenségek

A szél ereje(Beaufort-skála)

                                                                         Folyt. köv.