Milyen volt? I : Az 1929-es zord február

Az elmúlt néhány nap során tapasztalható téliesebb időjárás kapcsán több hírportál és ember is borzasztó, rettenetes, rendkívüli jelzőkkel illette a hideget, aminek mélypontja Ajkán -11,6°C volt, míg Apácatornán -11,8°C-ot mértem. Ennek kapcsán merült fel az ötlet, hogy egy kis időutazásra invitálom a kedves olvasókat, akik a cikkből betekintést nyerhetnek a múlt egy kis szeletébe és szembesülhetnek egy igazán zord téli periódussal, amelyhez fogható itt a Dunántúlon az elmúlt csaknem 100 évben nem volt. (bár voltak kemény telek, például 1939/40, 1941/42, 1955/56 1961/62 1962/63 1984/85). A cikk megírása közben a korabeli beszámolókra és az Országos Meteorológiai Szolgálat méréseire hagyatkozom. Minden információ megbízható forrásból származik!

Az 1928/29-es tél alapvetően enyhe decemberrel kezdődött, amit hideg január követett. A hideg, havas évkezdet után azonban a java még hátra volt! Februárban hazánkban alapvetően kettősség volt jellemző: míg a Dunántúlt vastag hó (40-70 cm) borította, addig a keleti országrészben csak vékonyabb, vagy semilyen hótakaró nem volt. A sarkvidékról betörő fagyos levegő súlypontja az ország nyugati fele fölött volt, valamint a hó is elősegítette a nagy hideg kialakulását. A havi középhőmérséklet Ny-K-i irányban nőtt, a Dunántúlon, elsősorban a Kisalföldön néhol -10 -11°C-os havi közepeket jegyeztek fel, miközben keleten jellemzően -5 és -7°C közt szóródott ez az érték. Győrnél a Duna jege még március 26-án is összefüggő volt!

Az Időjárás folyóirat, az OMSZ által szerkesztett hivatalos kiadvány a következőt írja az 1928/29-es téli szezonról: (Mérési hely: Nagytagyos, Vértes hg.)

"Az 1928/1929-i tél három, elég élesen különböző időszakra osztható:Télelö. Enyhe, többszöri esővel, ólmos esővel és igen kevés hóval, ami azonnal elolvadt. Tart január hó 2-áig. Télközepe. Január hó 3-ától február hó 1-éig. Szigorúbb tél állandó hó­takaróval.Télutó. Február hó 1. kezdettel. Igen szigorú tél. Több hideghullám vonul át, melyek február hó 3-án — 26,5 foknál, 8-án — 23,3 foknál, 11-én — 31,9 fok­nál, 22-én — 26,0 foknál érik el legmélyebb pontjukat, a közepes hőmérsékletet pedig 10, sőt 20 fokkal is a normális alá szállítják.A február hó 12-én és 13-án beállott újabb havazással a hóréteg 40 centi­méterre, a 15-én lehullott hóval pedig 67 centiméterre növekedett. ..."

A következő tudósítás azért is érdekes, mert Devecsertől 8 km-re keletre, a Bakony lábánál jegyezték fel, így a mostani ajkai és tornai adatokkal többé-kevésbé összevethető. Íme:

"...A Magyar Rádióújság szíves közvetítésével közre adjuk id. Noll Ferenc tudósí­tását Poványlakásról (Devecser mellett). Naponta várjuk és hallgatjuk a rádión le­adott időjárási jelentést, mely mint gazdát szerfelett érdekel. Különösen a hőmérsék­let, melyet pontos maximum- és minimumhőmérőn figyelünk és feljegyzünk. Ma a rádión — 20°-ot jelentettek, mint legnagyobb hideget az ország nyugati részén. Devecsertől 8 km.-nyíre a Bakony északi lépcsőjén lakunk, hőmérőnk fára van erősítve és az februárius 2-án reggel — 29 C°-ot mutatott. A következő napokon a hőmérséklet maximuma és minimuma: 3-án — 31°, — 10°, 4-én — 28°, — 9°, 5-én — 16°, — 1°, 6-án --14°, 0°, 7-én — 17°, — 14°, 8-án — 28°, — 18°, 9-én — 14°, — 2°, 10-én — 28°, — 14°, 11-én reggel 7 órakor —33° és 8 órakor —31° C.52 éves ember vagyok, harminc év óta figyelem az időjárást, a legnagyobb hideg ez idő alatt — 22° volt. Sokat szenved és pusztul a vad (fogoly, nyúl, őz, fácán, szarvas is), a vetések, — ahol nincsenek hóval borítva — a földeden szőlőtőkék, a gyümölcsfák is nagy károkat szenvednek, bárha a meleg nyár és a hosszú ősz az utóbbiak ellenállóképességét fokozta. ..."

"Magyarország időjárása az elmúlt februárius és március havában.

Februárius

Európa időjárására ebben a hónapban három nagy anticiklon gyakorolta a legnagyobb befolyást. Az első 1-től 6-ig Oroszország szívéből Középeurópán át elvándorolt Spanyolországig, a második 4-től 9-ig Északskandináviából levonult Magyarországig, míg a harmadik 8-ától a Fehér-tenger vidékéről Észak- oroszországon át a Bottni öböl tájaira vándorol, ahol hosszabb ideig vesztegel, majd Lengyelországon és hazánkon át a Balkánra vonul, hol nyomai még 26-án is megvannak. A 23-a táján Izland körül jelentkezett maximum dél­nyugati minimumokkal küszködve nyomul Nyugateurópa belseje felé. Az egész hónapban majdnem megszakítás nélkül itáliai vagy földközi tengeri kisebb- nagyobb depressziók felé törekedett az északi anticiklonok hideg levegője, míg az egész hónapon át a nyugati partok előtt az óceánon veszteglő nagy ciklonok már.csak a hónap utolsó napjaiban érvényesülnek Nyugat- és Dél- európában. Ámbátor Magyarországon az időjárási helyzetek nem voltak tipi­kusan anticiklonosok, — hiszen a légnyomás eltérése a normálistól nálunk alig haladta meg a +1,5 Hgmm.-t — az időjárás a középeurópai állandó észak­déli nyomásgradiens miatt kivételesen zord téli jellegű volt. A hőmérséklet havi átlaga északnyugaton a — 10°-nál jóval alacsonyabb, kelet és délfelé emelkedik. Legalacsonyabb (— 11°) a Bakony vidékén és a Rába vízgyűjtőjén, igen hideg szigetet találunk a Középduna mentén (— 9,5° és — 10° között), míg az ország keleti fele jóval „enyhébb“; aránylag leg­melegebb (— 6,5° és — 7° között) az északi hegyvidék és a Tiszavölgye közé eső terület (Eger—Tiszafüred—Sátoraljaújhely). A normálistól való eltérés igen nagy, a — 5°-ot mindenütt meghaladja. Északon meg északkeleten — 5,5° (Tárcái) és — 6,5°C (Debrecen) között mozog, innen dél felé és nyugat felé növek­szik (Szeged és Budapest — 8°), a Dunántúl sok helyütt eléri vagy meghaladja a — 10°-ot (a legnagyobb eltérés, — 11,2°, Pápának jutott). Ilyen nagy anomá­liák már oly kivételesek, amilyenek nem ismétlődnek meg minden évszázad­ban. A magyarországi leghosszabb megfigyelési sorozatban, a budaiban (1781. óta kevés megszakítással máig teljes sorozat) csak egy olyan februárius van, az. 1842-es, mely — 7T° átlaggal megközelíti az idei budai februáriusi — 7,6°-os átlagot. Igen hideg februáriusok voltak még Budán 1858. (— 6-0°), 1895. (— 5,3°) és 1917 (— 4,2°), ezeknél hidegebb átlagú februáriusról 1781. óta nincs tudo­másunk. Már maga ez a körülmény is arra enged következtetni, hogy a hideg­nek nem csak kivételesen nagynak, hanem kivételesen tartósnak is kellett lennie. A hőmérséklet időbeli menetéről elég hű képet adnak a budapesti ötnapos középhőmérsékletek. Ezek szerint igen nagy volt a hideg a 3. pentád- ban, valamivel mérsékeltebb, de még mindig kivételesen hideg az 1., 2. és 5. pentádban, míg a 4. és 6. pentád is jóval normális alatti hőmérsékletű.Az országban a hőmérséklet minimuma csak sporadikusan emelkedett 0° fölé összesen négy napon (16., 19., 26. és 27-én), sőt a hőmérséklet maxi­muma is csak 1 napon emelekedett országosan a 0° fölé, nevezetesen 28-án, míg sporadikusan (egy-két helyen) további 11 napon, nevezetesen 2., 6., 15.,17—21. és 25—27-én fordultak elő a fagypontot meghaladó maximumok. Ezek­kel szemben a minimum az országban legalább helyenkint alacsonyobb volt     — 20°-nál 10 napon, nevezetesen 2—4., 8., 10—14., és 23-án. A leghidegebb volt az idő általában 11-e körül, amikor a Dunántúlon sok helyütt — 30°-nál alacso­nyabbak voltak a minimumok, míg ugyanakkor keleten a minimumok 7—10°-kal enyhébbek. Jellemző a hidegre az is, hogy néhány helyen a minimum nem volt megállapítható, mert a skála negatív irányban nem volt elég terjedelmes, különösen a Six-rendszerű hőmérőkkel történt ez meg. Egy második hideg- periódus esik 22-e köré, amikor a minimum helyenkint — 25°-nál alább szállt.A hőmérsékleti maximumok, melyek mind 26-án (északon elvétve 15-én észlelteitek, igen mérsékeltek s nem haladták meg országosan a -j~ 5°-ot, a lü°-ot pedig csak elvétve érték el. A kivételes hideg jellemzésére még csak a talajhőmérséklet anomáliáira akarunk rámutatni. Budapesten — ahol pedig elég vastag volt a védő hótakaró —1/2 m. mélységben az anomália — 3°, még 2 m. mélységben is — 0,5° úgy hogy itt a talaj körülbelül 65—70 cm.-ig fagyott volt. Még nagyobbak lehettek az anomáliák azokon a helyeken, ahol a hó­takaró vékonyabb volt, vagy egészen hiányzott. Ily helyeken a fagy lehatol­hatott talán még 1 m.-nél nagyobb mélységekbe is. ..."

A következő részletben a nagytagyosi állomáson történt megfigyeléseket olvashatjuk. A mérőhely egy völgyben fekszik a Vértesben. Érdekes jelenségekról számolt be az író, mint meteorológiai, mint pedig  környezeti  téren.

"Az elmult telet a szokatlan hideg mellett jellemzi a rendkívül sokáig: egyfolytában 79 napig tartó vastag és eléggé egyenletesen elterült hótakaró. Jellemző a sok derült nap, de különösen a rendkívülien tiszta, por- és pára­mentes átlátszó levegő. Köd, dér, zúzmara sokkal ritkábban fordul elő, mint más télen. Míg más teleken a régebben esett hó még a vidéken is többé-kevésbbé piszkos szokott lenni a levegőből reáhulló portól, most úgyszólván mindvégig olyan hófehér maradt, mint az első napon volt.A kárt, amelyet a szokatlanul szigorú tél okozott, egyelőre felbecsülni sem lehet, és nem is találunk semmiben anyagi kárpótlást, azonban az okozott kellemetlenségekért igen, mert az utóbbi évtizedek teleiben gyakori négy-öt hónapig tartó térdig sáros utak, nedves, ködös levegő, a kedélyre ránehezülö örökös ólomszürke ég hosszú sorozata után az idei tél néha bár igen nehezen járható, de mindig tiszta, sár- és pormentes utakkal dicsekedhetett, a ragyogó nappalok, csillagfényes világos éjjelek pedig ritkán látott téli díszbe öltöz­tették a pusztát.Mint szokatlan jelenség megemlítendő, hogy február hó 9-én a déli órák­ban, egyébként derült időben sűrű hófelhőgomolyagok jelentek meg, nem nagy — legfeljebb 100 méter — magasságban, de helyenkint érintették a föld fel­színét is. Tartalmuk igen finom hópor volt. Erős szél a havat is hordta. Lehet­séges, hogy a felhők a főidről felkavart hóporfelhők voltak, mégis valószínűbb- .nek látszott az a feltevés, hogy lehűlés folytán hirtelenül képződtek.rebruár hó 12-én délelőtt igen vékony felhőzetből, amelyen a nap is átlátszott, igen apró, egy milliméternél kisebb átmérővel bíró hó hullott. A hőmérő mínusz 19 fokon állott. Rendkívül ritka jelenség ilyen alacsony hőmér­séklet mellett a havazás. Szélcsend volt. Délfelé a felhőzet fokozatosan még vékonyabb lett, míg teljesen kiderült. A nap folyamán hullott hóréteg magas­sága 5 cm.

Nem lesz talán érdektelen még néhány 30 fokos hidegben tett megfigye­lést megemlítenem. Akik Szibériában nem voltak, csak a sarkutazók leírásából olvashattak eddig hasonlót.Az előszobából a szabadba nyíló ajtónak belső kilincséhez már — 22 fok­nál hozzáragad a kéz, — 30 fokon alul már a belső ajtó kilincse is ragad.A poralakú hó is megbírja az ember súlyát, a cipőre nem tapad. A kézbe­fogott hó rendesen nedves tapintású, most teljesen száraz, mint a porcukor. Közönséges hideg időben a hó tompán ropog a talp alatt, most olyan élesen csikorog, mintha apróra tört üvegen járnánk.A hidegebb istállók ajtaját, falát és plafonját napról-napra vastagodó jég­páncél borítja.Megfigyelés végett a szabadba mentem, a leghidegebb időszakokban éjjel is. Midőn lámpással a kézben kesztyűmet lehúztam, kabátom újjából olyan bőségben tódult ki a pára, hogy az első percben arra gondoltam, hogy ruhám valamiképen tüzet fogott.Egy vasdarab, melyről minden okom megvolt arra, hogy azt a közön­séges értelemben véve száraznak tartsam, midőn a szobából a nyitott veran­dára kitettük, odakint szintén erősen gőzölögni kezdett.A szoba padlójára behozott kevés hó máskor azonnal víztócsát bocsát magából és pár perc alatt elolvad. Most megmaradt szárazon, és mikor végre egy félóra múltával eltűnt, alig hagyott egy kis észrevehető vízfoltot a padlón. Kámfor módjára, olvadás nélkül párolgóit el."

Nos ezen sorok olvasása után képet kaphatunk arról, hogy a szibériai hideg levegő és a Kárpát-medence együttes erővel milyen teleket tud produkálni. Viszonyításképp Ajkán 2015 óta a leghidegebb reggel 2018 február 26-án volt -17,4°C-os minimummal, míg a leghidegebb hónap 2017 januárja lett -4,85°C-os havi hözéphőmérséklettel. A tornai állomás 2020 január 18-a óta üzemel, így hivatalos adatsor csak ettől a naptól áll rendelkezésre, de a faluban 2017 januárja -6°C közüli becsült közepet produkált, ami még mindig a közelében sem jár 1929 zord februárjának. Tornán 2017 első havában a helyi lakosok -23; -24°C-os minimumról számoltak be, de akkor viszont nem volt hótakaró. (viszonyításképp: az otthoni fagyasztóládák -18; -24°C-on üzemelnek) Vajon milyen  lehetett ott 1929 februárjának a havi középhőmérséklete? Erre sajnos pontos választ nem kaphatunk, de valószínűleg alacsonyabb volt -10°C-nál. A szombathelyi állomás mérései alapján -10,8°C volt a havi közép, valamint feljegyeztek 28 fagyos, 24 zord és 26 téli napot, a havi minimum ott -29,3°C, amire nincs másik példa az állomás 120 éves fennallása során. A tárgyalt hónapra jellemző volt az igen tiszta, száraz, derült idő, amit a sarkvidéki légtömeg okozott és a levegő szárazsága segítette a lehűlést is. Sajnos akkoriban nem volt még a maihoz hasonlóan sűrű állomáshálózat, bár a korabeli viszonyokhoz képest hazánk elöl járt ezen a téren. Vajon akkoriban Tornán mennyi lehetett a leghidegebb? -30°C? Esetleg -33; -35°C is megvolt?  Ki tudja.  Nem az a kérdés, hogy jövőben is lesz-e ekkora hideg, csupán az, hogy mikor. A globális felmelegedés ellenére is lesznek szélsőségesen hideg időszakok, csak ritkábban. A tudósok által a Golf-áramlatban megfigyelt változások mindenképp aggasztóak. Ha ez a szállítószalag egyszer megakad, akkor az ilyen zord idő akár gyakorivá is válhat. Ez azonban egyenlőre csak találgatás, biztosra csak azt mondhatjuk, ami már megtörtént.

Végül egy diagram a szombathelyi állomás mérései alapján: (forrás: met.hu)

Szerző: Farkas Zoltán